Elvetették a belini választópolgárok a kötelező vallásoktatás bevezetését, amellyel a tegnapi népszavazás kezdeményezői szerették volna felváltani a néhány éve bevezetett iskolai etikaoktatást. A többi német tartománnyal ellentétben, ahol az adott felekezethez tartozó diákok számára kötelező az államilag finanszírozott hitoktatás, Berlinben a második világháború vége óta szabadon választható tantárgy a hittan.
A felekezettől függetlenül mindenkire kiterjedő közös etikaoktatást annak hatására vezették be, hogy egy muszlim vallású fiatal a nyílt utcán megölte a válásával a családra "szégyent" hozó 23 éves lánytestvérét és annak hároméves kisfiát, az iskolákban pedig a tanárok döbbenten tapasztalták, hogy a muszlím háttérrel rendelkező diákok közül nem kevesen helyeselték a nagy port kavart "becsületbeli" gyilkosságot. Ezért úgy döntöttek, kötelező és felekezettől függetlenül mindenkire kiterjedő etikaoktatás bevezetésével megteremtik a kereteket ahhoz, hogy a diákok a vallási és kulturális határokon át párbeszédet folytassanak értékeikről.
A mostani, a kezdeményezők részéről erőteljes kampányt követő népszavazás kezdeményezői ezeket a közös foglalkozásokat a hittan mellett kötelezően választható tantárggyá szerették volna tenni, de a 29%-os részvétellel zajlott szavazáson a megjelentek 48,5%-a, azaz az összes választópolgár 14,2%-a értett egyet a kezdeményezéshez (a sikerhez az összes választópolgár 25%-ának szavazatához lett volna szükség).
